Na igen, ez történik, ha egy hihetetlenül fülbemászó gitártémát ízléses körítéssel kommersz trance-be ágyazottan tálalunk. A tömény, fülsértő, fejfájást okozó, eufórikus öröm trance effektet félretéve hirtelenjében kellemessé és élvezhetővé válik egy számomra amúgy kiállhatatlan műfaj. Nem mintha a trance bulik (nem összetéveszteni a psytrance-el, mert ott békesség van a köbön) a sok szétcuccozott ripacs, díszfasz és díszpicsa zenei műveltségéről, kifinomultságáról és vájtfülűségéről árulkodnának, végtére is valljuk be őszintén, az ilyen bulikba (a trance, minimal, hardstyle és progresszív igénytelen oldala, magyar vonatkozásban a hyperspace "bulik") nem a zenéért járnak az emberek, sokkal inkább cuccozni és pár koktélos baszópartnert találni. Azzal, hogy valaki nem zene centrikus nincs is semmi gond, nem lehet mindenki az, kikapcsolódásra viszont mindenki vágyik. Apropó kikapcsolódás, ezt a hyperspace hivatalos oldalán találtam: "A beléptetésnél biztonsági okokból fémdetektoros kapuk működnek, így a gyors bejutás érdekében, csak a legszükségesebb kellékeket hozd magaddal!" Hadd tegyek fel egy teljesen naiv kérdést: Ki az az elvetemült megveszekedett fasszopó agresszív barom állat, aki kést vagy bármilyen más fegyvert szándékozik bevinni egy buliba? Ezzel próbálja meg kompenzálni kisebbségi komplexusát, így akar felvágni a barátnője előtt? Persze nyugaton az ilyen bulikban is jelentős eltérés mutatkozik a hazai hyperspace és hasonló kommersz elektronikus irányzatok bulijainak közönsége között, de ez már csak egy suttyó ország. Ennyit a mocskolódásról. Maradjunk a káprázatosan elszállós, csodálatos gitártémát, temérdek sejtelmes aláfestő és végtelenbe visszhangzó effektet tartalmazó Zocalo-nál. Hátborzongatóan adja!