Még a végén kiderül, hogy minden pasi kedvencéből, Scarlettből jó énekesnő válik, s bár nekem már a hölgy debüt albuma is tetszett (Falling Down mindenek fölött), énektudását akkor még érhette volna egy-két keresetlen szó. Ezzel ellentétben a J. Ralph által egy autista emberekről szóló dokumentumfilmhez készített dalban már semmi kivetnivalót sem találhatunk, sőt, rekedtes hangja a hallgatás során egy '50-es soul/blues énekesnőre emlékezteti a vájtfülű hallgatót, ezzel is jelezvén, Scarlett kisasszony sokat tanult és módszeresen képezte/képzi hangját. Mellesleg egy búskomor, lemondó, kiábrándult, kísértően csodálatos blues darabra számítsatok. Szegénykém, biztos nagyon szomorú Ryan Reynolds és a dúsgazdag élet mellett...rám mindig számíthat ;). Mindenesetre le a kalappal előtte, hiszen úgy fejlődik időről-időre, mint kismacska az anyaméhben.