Jó az öreg a háznál. Pár hete éppen az egyik Széchenyis úszómester kollégával, Pápai Lacival hallgattuk a jazzy rádiót, mikoris felötlött bennem a gondolat, milyen régóta már, hogy nem kerestem, hallgattam, vagy kutattam fel lounge, chill, acid jazz, downtempo, lo-fi, ambient vagy nevezzétek ahogy akarjátok zenéket. Így hát fogtam magam, s előkotortam a régi chill dvd-ket. Egy uszkve egész éjszakás válogatást követően pedig büszkén jelenthető ki, a blog minimum tavaszig nem szenved majd hiányt a hasonló műfajokból. A legelső kis ízelítő viszont nem a dvd-kről, hanem a két posttal korábban említett Skeleton Key c. film soundtrackjéről érkezik. Egy isteni hangú louisiana-i fekete zenésztől származó szomorú blues dal chillesítve és beatesítve. A ráadás pedig a közismert White Stripes koszos, dögös r'n'r verziója. Utóirat: Azért ágyaztam be kétszer, mert így nem ez életem legrövidebb 3:40 perce ;).