Nem tudom ti hogy vagytok vele, de számomra a már jól megszokott elvont, nehezebben emészthető, kimunkált (és nem utolsó sorban népszerűbb, közismertebb) Massive Attack dallamok mellett inkább az Aftersun ért el kult státuszt, leszámítva persze a világ egyik leghatalmasabb trip-hop-ját, az örök klasszikussá vált Teardrop-ot. A Jet Li főszereplésével készült, roppant furcsa, ugyanakkor különleges Danny, the Dog c. filmhez készített track-ben a kevésbé nyakatekert, kacifántos és összetett témák helyett mennyei, mérhetetlenül magasztos, epikus vonósokat és női vokálokat, lüktető basszust, valamint lassan zakatoló dobtémákat kapunk. Egyszerűség és nagyszerűség. A filmet pedig csak annak ajánlom, akinek van gyomra egy jó adag brutális verekedéshez, valamint bírja Jet Li-t, a modern kor Bruce Lee-jét.