"Slash", vagyis Brian Hansen kiköpött olyan, mint egy dörzsölt déli veterán kamionsofőr, akinek a rakományokra való whiskey-s ládákkal megpakolt monstrum járművével életében megszámlálhatatlanszor kellett megtennie a Tallahassee-Austin-Santa Fe-Phoenix-Salt Lake City-Carson City útvonalat, amely munka során több szeszt sikerült magába döntenie, mint Winston Churchillnek és Sztálinnak együttvéve, valamint több thc tartalmú füst érte tüdejét, mint Bob Marley-nak és a Wu-Tang Clan valamennyi tagjának összesen...mellette pedig deszkázni is jutott ideje...sokat...nagyon sokat...Ez nyilvánvalóan irracionális (mármint a túlzások :D:D), de ha megpillantjátok fizimiskáját, rögtön megértitek, mivégre a párhuzam. Most pedig következzen az elmúlt idők egyik legjobban zenésített, istenien vágott, átkozottul jó lassított felvételeket tartalmazó rocker deszkás videójának izzó országutak melletti, sivatagi ördögszekerektől ellepett, elhagyatott kamionos pihenőibe és kocsmáiba kívánkozó félistene, a mocskos, poros, ütött-kopott, sebes, véres, szakadt rocker, Slash. Mert a stílus itt kezdődik :D. Szanaszéjjel szakadt szűk farmer, póló vagy kockás ing, hosszú zsíros haj, bozontos szakáll, agyontetovált bőr, gyűrűk, napszemüveg...és egy kibbbaszottul szigorú, hamisítatlanul rock hangulatú menet. Ennyi. Ember vagy Slash, ember! A zenéről pedig mit is mondhatnék? A dal, egy ember stílusa és a menet hangulata...tökéletesen fedik egymást.