Az előző dal fényében fel lehet készülni egy enyhe kontrasztra :D. Ha a strandok és fürdők nyitvatartásuk végeztével Kovács Eszti örök klasszikusának lejátszása közben zárják kapuikat, szakavatott, méltán elismert, nagy tudású és keménykezű úszómesterként kötelességemnek érzem, hogy én is ezzel a dallal rekesszem be a mai napot. Meg kell hagyni, kíméletlenül infantilis. Hallgatod és vagy vigyorogsz, mint a vadalma...vagy elsírod magad kínodban. Kell mondanom, hogy melyik csoportba tartozom? :D:D (Najó, mikor először hallottam, én is besírtam... csak éppen a röhögéstől.) Na pá!