Köszöntöm kedves nézőinket a 2010-es Nemzetközi Nihilista Játékok döntőjében! Mint azt már önök is tudják, ez évben három játékosnak sikerült bejutnia az aktív cselekvés elkerülését és a semmittevést célzó minimális tevékenységek minden képzeletet felülmúló bajnokságának végső fordulójába. A közönség lélegzetvisszafolytva várja a versenyzők érkezését. És igen, úgy néz ki, megjelennek a pályán. Első versenyzőnk, a bajnokesélyesnek is számító George-Tee kényelmesen foglalja el helyét a díványon...A stadionban teljes csend honol, kis odafigyeléssel még a légy zümmögését is hallani lehet. A performance egy könnyed körömpiszkálással kezdődik, majd neurotikus körömrágással folytatódik...nézzék azt a halál unott tekintetet...igazi versenyző...igazi legenda...egy hanyag ásítás, majd egy nyegle hónalj vakarás, amely hátvakarással végződik...ezt követően féloldalas elhelyezkedésnek lehetünk tanúi, és igen, a lehető legtöbb pontszámot érő, nyakatekerten lehetetlen pozícióban történő békamód elnyúlva henyélést is sikerül hibátlanul bemutatnia. A kimerítőnek aligha nevezhető trükk után egy tarkóra tett kezekkel történő tohonya székben punnyadásnak lehetünk szemtanúi, melyet egy lájtos fülpiszkálás, a megszokott orrpiszkálás és a versenyző specialitásának számító üres, "hugyozó disznó" nézés követ. Hölgyeim és uraim, nem hiszek a szememnek, sporttörténeti pillanatnak lehetünk szemtanúi, a nyilatkozatok ellenére is úgy néz ki, George mégiscsak megpróbálkozik a - különleges trükként számon tartott - csipa félálomban lábujjal kipiszkálásával...Rendkívül veszélyes mozdulatsort követhetünk nyomon...Ééés megcsinálta! A mindent elnyomó tapsvihar egyértelműen példázza a közönség kitörő és elismerésről tanúskodó ovációját. Nem is lenne értelme folytatni, a versenynek vége, a győztes megszületett...Na hétfőn, csillaghegyen az úszómesteri munkaköri tevékenységeim (a vízhőmérséklet mérése, a zabhegyező 8-szor kiolvasása és a fent említett sportmozgások maradéktalan kimerítése) közepette hasonló gondolatok futottak végig a fejemben, miközben félálomban kísértem figyelemmel az ismeretlen, úszóbajnoknak készülő, kb. 11 éves Verácska elképesztő - még egy személőnél is fáradtságot kiváltó - úszótechnikáját. Úgy érzem sikerült megszereznem a lehető legkisebb felelősséggel járó munkát. Igen. Kevin Spacey után nekem is sikerült :). Ezért most nihilista hangulatú muzsikákat kaptok jól.