Akár a Ditty Bops és a Pipettes, a Puppini Sisters is a mostanában új erőre kapott modern swing revival népes táborát gyarapítja, ezért nem mehetünk el mellettük szó nélkül:). Marcella Puppini 2004-ben a Triplets of Belleville c. film ihletettségén felbátorodva határozott úgy, hogy alakít egy, a 40-es évek hangulatát idéző close harmony vokális swing formációt, amit egy jeles kritikus nemes egyszerűséggel a retró revival futurisztikus előőrsének keresztelt, de ha skatulyázni akarnánk, a nu-burlesque jelzőt éppúgy ráhúzhatnánk a lányokra, kik név szerint Marcella Puppini, Stephanie O'Brien és Kate Mullins. Zenéjük kifogástalanul gyúrja magába az Andrews Sisters, Boswell Sister, Marlene Dietrich, Fred Astaire, Ginger Rogers és Kate Bush zenéjét, de sorolhatnám még a példákat, csak minek. Figyelemreméltó eltérés, hogy míg a mostanában kibontakozó, swing revivalt felkaroló hasonló előadók kísérletező kedvükben szívesen keverik a kult műfajt modern elemekkel, ők igyekeznek megmaradni a tradicionális hangszerelésnél-hangszereknél, bár elmondásuk szerint új albumuk már tartalmazni fog némi dance beat-et (electro?) is. "Antik" retrósító műhelyükben legalább annyi jelenkori, közismert és aktualitást élvező sláger (Beyonce, Metallica) kerül ódon hangulatvilágú-zenei környezetű keretbe, mint az ősi swinghez képest szintúgy csak modernnek számító 70-es, 80-as vagy 90-es évekbeli sláger. Eme, számomra kult műfajként dícsért stílusban elképesztő ám hallani olyan kult klasszikusokat, mint az I Will Survive, a Walk Like an Egyptian vagy a Heart Of Glass...Annak idején valahol itt kezdődött a minőségi könnyűzene...és mit műveltek vele? Megerőszakolták, lessetek csak rá az r'n'b palettára. De a lányok kifinomult, óvatos, elegáns és kiforrott szövegkörnyezetéből kiderül...egy szexuális jellegű téma választékos és tapintatos stílusban is elmesélhető. Szóval van még remény :) Lépjetek hát be a gengszterektől hemzsegő, szivarfüstöt árasztó zsúfolt chicagói kocsmába...és halljátok meg Beyonce-ét...úgy, ahogy szólnia kéne :D