Maradjunk a meglepetéseknél, mely szerint az egyik posztot egy teljesen eltérő követi. Mostani tárgykörünk szöges ellentéte az előző bejegyzésben feltüntetettnek, mert míg a legutóbbi egy fiataloknak szánt, éretlen (ettől még szerethető) semmiség volt, amolyan zenei sajtburger, most következő alanyaink letisztult, kiforrott, komor anyagukkal érettségről és komolyságról tesznek tanúbizonyságot, tehát nagyon fajsúlyos a cucc. A Soulsavers tulajdonképpen egy produkciós és remix csapat, ami mögött két ember, Rich Machin és Ian Glover áll. Azonban senkit ne tévesszen meg a remix szó, ismét megjegyzem, felnőtt zenéről van szó. Mesterműveik elkészítéséhez olyan elismerésnek örvendő emberek közreműködését veszik igénybe, mint Mark Lanegan, Mike Patton a Faith No More-ból, Gibby Haynes a Butthole Surfersből vagy akár a rekedtes hangjával borongós hangulatot teremtő ausztrál indie üdvöske, Red Ghost, igazi nevén Rosa Agostino. A megfontoltan haladó, kimért munkafolyamatot mutató hozzáállásuk albumkészítésükben is nyomon követhető, ugyanis Soulsavers előadónévvel 2000-es alakulásuk óta mindössze három album díszeleghet. Készüljetek fel egy alternatív rock köntösbe öltöztetett, lassú tempójú elektronikus ütemeket használó, rock, gospel, soul és country zseniális keveredésével létrehozott csodálatosan szép, mélytónusú (Mark Lanegan ördögi hangjának, valamint a brutálisan büntető, egyre mélyülő basszus és nagybőgő témáknak is köszönhetően), nosztalgikus utazásra, mely az amerikai polgárháborús időktől a Mississippi partján fekvő, feketéktől túlzsúfolt New Orleans és a floridai Everglades menti füstös kocsmákon át egy képzeletbeli kultikus dráma záró képsorában bemutatásra kerülő teljes megtisztulásig, feloldozásig és üdvözülésig tart. Nehéz és komoly zene az arra érdemes hallgatóknak. Kifogástalan mestermunka.