Szerintetek mennyire viselnék jól a beatles fanboy-ok, ha egy klipp erejéig John Lennon-t kicserélnénk egy köpcös kopasz borostás kis pufókra, a hangzás többé kevésbé a megszokott maradna, a bandát pedig Neo-Beatles névre keresztelnénk. Szó nélkül megszentségtelenítést kiáltanának. Hála istennek semmiféle szentségtöréstől nem kell tartaniuk, s bár a banda, mellyel fent példálóztam, létezik, egyrészt az Energy-n kívül nem hajaz minden számuk annyira a Beatlesre (némelyikünk bánatára), másrészt nem Neo-Beatles név alatt futnak. Pedig az Energy-ben benne van ez a potenciál. A jelenleg hatfős denveri örökifjú, már-már infantilis (írtak egy dalt a Powerpuff Girlsnek...ennyi.), powerpop, indiepop együttes '91 egy óta gyártja a dalokat, s ugyan lehet, hogy népszerűségük a laikus zenehallgatók körében nem jelentős, alakulásuk óta szinte minden ismertebb amerikai indie bandával felléptek már fesztiválokon és rendezvényeken. Ha a korábbi bejegyzésben feltüntetett szomorkás reggae dal hangulata kapcsán felvetett élethelyzetből (a komolyabb verzióból) indulunk ki, az Energy egy szemvillanás alatt az azt követő állapothoz repít minket, vagyis a búslakodást követő feelgood cselekvés stádiumához, a megoldás kulcsának felismeréséhez. Együgyü szöveg és neo hippie mondanivaló ide vagy oda:) Powerpop Guys, Go!