Sorry, de valamiért képtelen vagyok ellenállni a pop mázzal borított csajos electrock bandáknak, pedig a klippeket szemlélve könnyűszerrel fedezhetőek fel a kritikus oldal érvei. Olcsó Marilyn Manson nyúlás? Meglehet. Elég problematikusnak találom, hogy például az egyik videóban éktelenkedő látszólagos bizarr hatások nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A többi videó, talán egyet leszámítva kis költségvetésből, minimalista stílusban készült, ami alapjába véve nem is lenne gond, viszont megkérdezlek benneteket, hány olyan nagyszerű klippet láttatok már, mely kis büdzsé-ből gazdálkodott? Sokat. Itt viszont fájó az ötlettelenség, egysíkúság, unalmasság. Az viszont reményteli, hogy csak a hivatalos klippek ennyire szánalmasak, az élő felvételeken nyoma sincs ennek a mesterkélt irányítottságnak, számos kacérkodó megoldást (Maya ragasztószalagos melltartója), darkos electro elemet figyelhetünk meg. Ennyit a negatív oldalról. Viszont, ha nem veszünk tudomást pár klipp vizuális szörnyűségeiről, esetleg csak hallgatjuk a dalokat, nagyon kellemes kis végeredményt kapunk. Glam-rock, punk, big band, swing electro, rocknroll stílusjegyek keveredése egy nagyon hallgatható kis semmiséget alkot. Vagy pusztán rég voltam már nővel? Mutassatok egy pasit, aki nem tépné le a ragasztószalagot? :)